John Lennon és George Harrison után, ezúttal Paul McCartney több mint 50 éves és igen termékeny szóló pályafutásából szeretnék bemutatni néhány kevésbé ismert, vagy csak nekem nagyon tetsző dalokat, pár sornyi tudnivalóval.
1.) Temporary Secretary (1980) - Album: McCartney II
Szerintem ez az egyik legkülönlegesebb Paul McCartney dal. Ha valakinek megmutatom általában eszükbe sem szokott jutni hogy ez valóban egy McCartney sláger lehet. A korát némileg megelőzve elektronikus és szintis alapokon nyugszik és ez a műfaj eléggé távol állt Paul-tól, aki pedig mindig szeretett más műfajokban kalandozni és kísérletezni. Az önmagáról elnevezett albumok (McCartney - 1970, McCartney II - 1980, McCartney III - 2020) pedig pontosan erről szóltak. Ezek olyan lemezek voltak amiket Paul teljesen önállóan készített, minden hangszeren ő játszik és bármi megengedett volt. Még csak az sem volt szempont hogy anyagilag mennyire lesznek sikeresek. Az első ilyen lemez a Beatles feloszlása közben készült, a második pedig Paul Wings nevű zenekarának széthullása közben, 1980-ban.
Erre a lemezre több ilyen elektronikus dal is felkerült. Paul egy korai beatbox-al (sequencer) kísérletezett, így született meg az alap ritmus, ami egy írógép hangját hivatott utánozni. A basszus szólamok nagyon jól szólnak és a dallamok is nagyon szórakoztatóak, olyan mint egy disco-sláger. A szövege szerintem nagyon jópofa. Paul egy újsághírdetésben olvasott "időszakos vagy átmeneti" titkárnői állásról és ezt a gondolatot nagyon viccesnek találta. A történet egy irodavezető szemszögéből van elmesélve aki egy bizonyos Mr. Marks által vezetett ügynökségnek ír, hogy szüksége lenne egy ilyen bevállalós titkárnőre, de csak átmenetileg.
A dal csak egy limitált páldányszámban jelent meg kislemezen, ezért nem igazán ért el nagy sikereket, később viszont igazi kult-kedvenc vált belőle. Ezt követően a 2000-es években több DJ is felfedezte és játszani kezdte a discokban ami sokat dobott a népszerűségén. Ennek hatásra 35 évvel a megjelenése után Paul is elkezdte játszani az egyik koncert-turnéján.
2.) Wanderlust (1982) - Album: Tug Of War
Az egyik nagy kedvencem, az amúgy remek Tug Of War albumról. Szerintem Paul egyik leginkább alulértékelt dala. Gyönyörű dallamvilág jellemzi és csak úgy árad a zenéből az a szabadság érzés amiről a szöveg is szól. George Martint a legendás Beatles producert kérte fel Paul az album elkészítéséhez, aki nagyon szép nagyzenekari kíséretet írt a számhoz. Szerinte ebben a dalban a legkinkább figyelemre méltó Paul vokálja.
Még 1977-ben a Virgin szigeteken nyaraltak a Wings tagjai és közben a London Town album felvételeit is készítették. Azt találták ki hogy mobil stúdiót rendeznek be egy hajón, mert milyen jó érzés lehet a tengeren készíteni a felvételeket. Szabadidejükben pedig egy Wanderlust nevű vitorlással hajóztak ki a tengerre. Ez az élmény ihlette a dalt, ami pár évvel később öltött végső formát Paul egyik legsikeresebb szóló albumán. Külön érdekessége hogy Ringo dobol rajta. Ők ketten gyakran közreműködtek egymás lemezein.
Kislemez vagy videoklipp nem készült belőle, koncerten sem lehetett hallani sosem. Két évvel később viszont újra felvették a dalt Paul egész estés filmje (Give My Regards To Broad Street) kedvéért, és így van hozzá kép anyag is. Ezt a változatot is mellékeltem a kommentekben, az is nagyon jó, de az eredeti változat hangszerelése nekem valamivel jobban tetszik.
3.) It's Not True (1986) - Album: Press To Play
Ez számomra egy igazán különleges "elfelejtett" dal egy szrintem igen csak alulértékelt albumról. A Press To Play érdekes new wave-es, popos hangzása akkoriban nagyon idegenül hatott McCartney stílusához képest és valószínűleg ez volt az album sikeretelenségének az oka. A rock kedvelőknek túl popos volt a hangzása, míg a modern stílus kedvelőink túl rockos lehetett. Paul ezzel az albumával próbálta felkelteni fiatalabb közönség figyelmét. Még Hugh Padgham producert is felkérte, aki akkoriban a legfelkapottabb stúdiós volt és rekordokat döntögettek többek között Phil Collins-al. Eleinte én sem tudtam mit kezdeni ezzel az albummal, de rá kellett jönnöm hogy nagyon király! Manapság ez a tipikusan 80-as évekbeli hangzás nagyon divatos lett. Ez a szám tetszik a legjobban az albumról, nagyon bírom benne a ritmus váltásokat.
4.) On My Way To Work (2013) - Album: New
Ez egy szuper nosztalgia-bomba a 2013-as New albumról, ami stílusában a Beatles-t idézi. Paul érdekes képekben írja le milyen volt az emeletes busz felső emeletén utazni dolgozni. Leírja milyen arcokkal találkozott ott, miket látott az utcákon. Sokan úgy gondolhatják hogy a Beatles tagjai egyetlen napot sem dolgoztak életükben hisz olyan fiatalon berobbantattak a slágerlistákra, az igazság az hogy Paul-nak elég sok állása volt a Beates kezdeti évei alatt. Volt például teherautó pakoló, de még utcaseprő is. Bármelyik munkáról is volt szó, busszal kellett bejárni, nagy liverpooli zöld emeletes buszokkal, ő pedig mindig a felső emeletre ült, mert ott még cigizni is lehetett.
A busz felső emeletén való utazás többször előjön Paul dalaiban. George Harrison-al is egy ilyen buszon találkozott először. Ez egy remek akusztikus gitár alapú dal, amit Giles Martin producer igazi modern hangszereléssel látott el. Giles egyébként a híres Beatles producer fia!
5.) Morse Moose And The Grey Goose (1978) - Album: London Town
Az biztos hogy az egyik legfurább produkció McCartney karrierjében ami eléggé megosztja a hallgatókat: Vagy utálják, vagy imádják. Én az utóbbiak közé tartozom. A szöveg alapján a dal egy tengeralattjáró és egy bombázó repülőgép közti rádiókommunikációról szól és szerintem ez baromira érdekes meg vicces is. Már az intró is különleges ahogy az elektromos zongora riffek morse kódokat utánoznak. A London Town album felvételei részben a tengeren egy hajó fedélzetén készültek. Ennek a dalnak az inspirációja is innen eredeztethető. Nagyon tetszik ez a kísérleti hangzás, mintha egy korai elektronikus dalt hallanák. Aztán kezdődik Paul vokálja ami remekül leköveti a morse kód hangzását.
Nyilvánvaló hogy ez is több különböző félkész szerzeményből lett összefoltozva, amik egy érdekes új egészet adnak ki. A bevezető után a dal egy hagyományos matrózdal formáját ölti ami valószínűleg főként Denny Laine hozzájárulása, amiért társszerzői kreditet is kapott itt. A hosszú fináléban már diszkós hatások is megfigyelhetőek. Nagyon bírom ezeket a kísérletezgetős nótákat.
6.) 1882 (1971) - Kiadatlan dal
Talán az egyik legjobb máig kiadatlan Paul McCartney dal. Dacára annak hogy ez nem valami félkész demo, hanem egy teljes kész, ráadásul különleges darab! Paul 1970-ben kezdte komponálni, ebből az időszakból is is fennmaradt egy demó felvétel. 1972 nyarán az európai koncert turné minden állomásán el is játszották már egy hosszabb és teljesebb változatban és úgy konferálták fel, mint egy dalt a következő albumról. A közönség jól fogadta ezért 1972 novemberében fel is vették. A készülő Red Rose Speedway albumot eredetileg dupla albumnak tervezték, de ezt a kiadó nem hagyta jóvá. Így aztán ez a dal sem került fel rá. Csak a 2018-as archive collection díszdobozos újrakiadásán bukkant fel az élő, a stúdiós és a demó változat is.
Ennek a szuper blues számnak McCartney stílusához képest kissé szokatlanabb szövege van, ami egy történetet mesél el. Egy cselédsorban nyomorgó fiúról szól, aki 1882-ben kenyeret lop a gazdájától a haldokló anyjának. A fiút elkapják és felakasztják. Nem az a tipikus pop-sláger igaz? A verzió amit megosztottam, a stúdióban rögzített végleges változat.
7.) The End Of The End (2007) - Album: Memory Almost Full
Egy újabb gyönyörű zongorára íródott ballada, aminek az értékét a különleges témája növeli. Paul írt egy dalt a saját haláláról, arról hogy miként emlékezzenek rá a barátai, rokonai amikor meghal. Az inspirációt George Harrison halála jelentette. Amikor Ringo és Paul meglátogatták néhány héttel a halála előtt, George jókedvű volt, viccelődött és régi történeteket elevenített fel. Paul rájött hogy azt szeretné ha rá is így emlékeznének. Nagyon szeretem a dallamát és az egyszerűségét. A felvétel az Abbey Road stúdióban készült, mindössze pár óra leforgása alatt. Paul ugyanazon a zongorán játszik amin a Lady Madonna rögzítésekor is. 5-6 felvétel készült csak, Paul élőben játszik a zonorán. A hatodik felvételt mindenki tökéletesnek értékelte, így ez került a lemezre. Már csak a vonósnégyest kellett hozzá felvenni. Nagyon szép lett!
8.) Uncle Albert - Admiral Halsey (1971) - Album: Ram
Egy igazi különlegesség Paul legjobb albumáról. Ez volt szóló pályafutásának első listavezető slágere. Legalább három félkész dal izgalmas egyvelege, tele érdekes hangszereléssel, vokálokkal és csak stúdiókörülmények közt előállítható effektekkel. Mindez egyértelműen a Beatles legjobb albumait idézi. A melankolikus Uncle Albert részt egy remek váltás után játékos és dallamos vidám melódiák követik. Nagyon szórakoztató, az egyik kedvencem! Még Grammy díjat is kapott a legjobb hangszerelés kategóriájában. Pault nagyon meglepte a dal sikere.
9.) Fuh You (2018) - Album: Egypt Station
Ez a sláger Paul utolsó előtti albumán jelent meg. Az Egypt Station albumnak Paul úgy állt neki hogy szeretett volna egy olyan modern hangzást ami megállná a helyét az éppen divatos pop-albumok között. A nem titkolt cél az volt hogy a fiatalabb generáció felé nyissanak. Ennek érdekében a fiatalok körében népszerű sikeres producereket kért fel, úgy mint Ryan Teddert aki egyrészt sikerre vitte a OneRepublic együttesét, producerként pedig Ed Sheeren, Adele, és Miley Cyrus albumokat készített. A lemez végül sikeresen ötvözte McCartney stílusát a divatos hangzással. Ennek talán legjobb példája a Fuh You. A számítás bejött, mert az album listavezető lett amerikában. Erre hosszú évek óta nem volt példa Paul szóló karrierjében.
A dal a stúdióban íródott és Ryan Tedder is társszerzői kreditet kapott. Az értelmetlennek tűnő cím ami elsőre úgy hangzik mint a "fuck you" szándékos volt. A szövegben erdetileg for you szerepelt, de mivel Paul szereti a hasonló hangzáson alapuló szójátékokat, ezt sikerült kitalálni. Bármit helyettesít be az ember a "fuh" helyére értelmes a szöveg, így mindenki úgy énekelheti ahogy akarja. Eleinte nem tudtam eldönteni hogy szeretem vagy útálom-e ezt a nótát. Elsőre annyira idegennek tűnt Paul stílusától és annyira hasonlított a mai egy kaptafára készült tipikus slágerekhez. A refrén, a hangeffektusok mind egy óriási koppintásnak tűntek. És hát az is, de mégis érdekes volt hallani hogy egy mai fiatal producer hogyan próbálja modernizálni és újraértelmezni a rock zene egyik legendáját.
Aztán rájöttem hogy ez mégiscsak egy tipikus McCartney sláger. A dallam megragadt a fejemben és igen csak megszerettem. Kislemezként is megjelent, videoklipp készült hozzá és sikert ért el. Ha nem is közelíti meg Paul legjob felvételeit, mindenképpen az érdekesebbek közül való!
10.) Tug Of War (1982) - Album: Tug Of War
Elég egyértelműen ki tudom jelenteni hogy számomra ez a legjobb Paul McCartney dal amit több mint ötven éves szóló pályafutása alatt komponált. A Rolling Stone újságírója szerint jelentőségét tekintve ez "Paul Imagine-je". Nagyjából egyet is értek ezzel, szerintem is egy lapon lehet emlegetni Lennon legjobb dalával. Még a szövegét tekintve is hasonló. Paul biztos benne hogy eljön az a jobb világ amit John csak elképzelt, de azt ő már nem fogja megérni. Dallama és hangszerelése is nagyon jó. George Martin pedig remek szimfonikus kíséretet írt hozzá. Nagyon szeretem. A szöveg értelmezhető Paul és John komplex kapcsolatának leírásaként is. Mint tudjuk John halála pont egybe esett a dal írásával, így ennek is megvan az esélye.
11.) Magneto And Titanium Man (1975) - Album: Venus And Mars
Ki gondolta volna hogy Paul McCartney a Marvel képregények lelkes olvasója? Ezt a dalt a képregények iránti rajongása inspirálta. A zene tetszik igazán ami a funky, disco stílusra emlékeztet. Eléggé szokatlan volt ez akkoriban a Wings-től. Mint a legtöbb dalban, itt is sokat dobnak a hangulatán a háttérvokálok. A szöveg érdekes történetmesélős narratívája is képregényekre emlékeztet. Az 1976-os amerikai Wings turnén minden koncerten játszották a számot. Los Angelesben Paul backstage jegyet küldött Jack Kirby-nek a Magneto karakter alkotójának aki pedig nagy Beatles rajgonó volt a lányával. Amikor színfalak mögött találkoztak, Kirby egy Paul-ról és Lindáról készült képregényrajzzal hálálta meg a szívességet.
12.) English Tea (2005) - Album: Chaos And Creation In The Backyard
Ezt a dalt mindig is egy igazi kis rejtett gyöngyszemnek tartottam, pedig sokan ismerik és szeretik, hisz Paul egyik sikeres albumára is felkerült. Ennek az egyszerű kis dalnak csodás fütyürészhető, fülbemászó dallama van, hangzásában és szövegében pedig nagyon átjön a hagyományos vidéki angol életérzés a délutáni teázással. Paul idősebb korában egyre több nosztalgiázós témájú dalt ír, amik kihangsúlyozzák angol gyökereit. A 2005-ös amerikai turné egyik állomásán élőben kapcsolták a koncertre a Nemzetközi Űrállomást. A két bejelntkező asztronauta a reggeli teájukat kortyolgatták, Paul pedig eljátszotta nekik ezt a dalt. Emlékzetes pillanat volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése