This Song (1976) - Album: Thirty Three & 1/3
Szeretem ez a vidám hangulatú kis popdalt. Egy nagyon érdekes történet rejtőzik mögötte. Egy bírósági tárgyalásról szól ugyanis, ahol George ült a vádlottak padján. Azzal vádolták hogy leghíresebb slágerét az 1970-es My Sweet Lord bizonyos részeit lopta és ezzel szerzői jogokat sértett. Az említett dal refrénjének dallama nagyon hasonlít egy amerikai vokálegyüttes a The Chiffons "He's So Fine" című dalának refrénjére. Szerintem ez a hasonlóság eléggé erőltetett és belemagyarázott, de mindenki meghallgathatja és eldöntheti.
A dal jogainak tulajdonosa évekkel korábban perelte be Harrisont és pénzt akart. Mivel nem tudtak megállapodni 1976 márciusában tartották meg a tárgyalást New York-ban. George egy héten keresztül próbált meggyőzni egy bírót hogy nem lopta a dalt és hogy saját maga komponálta azt. Ez végül nem sikerült neki és el is ítélték, de közben egészen szürreális dolgokat tapasztalt a tárgyalóteremben. Az élményeinek hatására született meg ez a dal, aminek nem csak a klippje de a szövege is nagyon vicces.
Szerinte röhejes volt ahogy a felperes szakértőket kért fel, akik darabjaira cincálták a My Sweet Lordot és óriási táblákra rajzolt hangjegyekkel próbálták bizonyítani hogy a két dalnak vannak olyan dallam részletei amik teljesen megeegyeznek egymással és kizárt hogy két szerző egymástól függetlenül azonos dallamot írt volna. Georgenak tanúskodnia kellett és a gitárjával részletesen be kellett mutatni hogy általában hogyan ír egy dalt és hogy konkrétan ezt hogyan írta. Próbálta elmagyarázni hogy tökéletesen öntudatlanul ötlött fel benne a dallam. Harrison szakértői példákat mutattak be más popdalokból amikben szintén előfordult nagyon hasonló dallam részlet de mindez nem győzte meg a bírót. A tárgyalás végére George saját elmondása szerint azt kezdte hinni hogy azokat a bizonyos hangjegyeket talán tényleg birtokolja valaki amit ő galád módon ellopott.
A This Song szövege nagyon vicces. Ebben Harrison kigúnyolja a tárgyalás szakszerű terminológiáját és magát az eljárást amiben egy popdalt ilyen mértékű komoly elemzés alá vetnek. A szövegben azt bizonygatja hogy ez a dal aztán tényleg eredeti, a dallama öntudatlanul ötlött fel benne, esküszik hogy senki szerzői jogait nem sérti vele és elmondja hogy egyébként is a szakértői is jóváhagyták. Ezt a szöveget nagyban megtámogatja a remek vidóklipp amit Geroge maga rendezett és egy csomó barátja szerepel benne.
A dalban a Monty Python tag Eric Idle hozza az egyik Repülő Cirkuszból ismert karakterét, a klippben a Rolling Stones dobos Ronnie Wood alakítja ezt a figurát. Billy Prestont hallhatjuk zongorázni és feltűnik még a klippben Olivia Arias George későbbi felesége is. A kommentek között linkeltem egy összehasonlító videót, amiben mindenki eldöntheti hogy mekkora is a hasonlóság a My Sweet Lord és a Chiffons dala között!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése