Faster (1979) - Album: George Harrison
Az első dal az egyik kedvencem, amit George egész életét végig kísérő Forma-1 iránti rajongása ihletett. Az 1979-es George Harrison című albumon jelent meg először és kislemezként is kiadták, aminek a bevételét jótékony célra ajánlották az akkoriban rákban elhunyt svéd versenyző Gunnar Nilsson alapítványának. Ezen kívül a Monzai futam rajtbalesete következtében meghalt Ronnie Peterson-nak állít emléket.
1976-ban hét szóló album után George kissé megcsömörlött az amerikai zeneipar visszásságaitól és egy két éves "alkotói szabadságot" vett ki. Az 1977-es év nagy részét azzal töltötte hogy kijárt az év majd minden Forma-1-es futamára. Mint hírességnek bármelyik csapat garázsába bejárása volt és több versenyzővel összebarátkozott. Első sorban az akkor már visszavonult Jackie Stewart-al, az abban évben világbajnok Niki Laudával vagy Fittipaldival és Mario Andrettivel. George állandó jelenlétével nagyobb médiafigyelmet hozott a versenysorozatnak és rendre megkapta a kérdést hogy talán egy Forma-1-ről szóló dalt készül-e írni. Nem forgatott ilyesmit a fejében bár a Blow Away című dalt részben a Forma-1-es barátainak írta. "Akartam egy dalt, ami tetszeni fog a bandának."
Végül Lauda és Stewart unszolására elhatározta hogy mégis megpróbál írni valamit egy ilyen konkrét témáról. A szöveg inspirálója nem titkoltan Lauda 1976-os balesete utáni nagy visszatérése volt. A szöveg egy versenyzői karriert foglal össze kitérve a sebességre és a veszélyekre. Érdekessége hogy a szöveg a Forma-1-től elvonatkoztatva bármire, akár egy zenekar karrierjére is értelmezhető. Zeneileg pedig nagyon változatos pop-os hangzású fülbemászó dallamokkal kecsegtet.
A felvételek a Friar Park-i házi stúdióban zajlottak 1978 áprilisában. A felvételek közben nyílt lehetősége George-nak először arra hogy egy igazi Forma-1-es autót vezethessen a Brands Hatch pályán. Egy akkori középcsapat a Surtees TS-19 egy gépével tehetett meg néhány kört. Ekkor találja ki hogy a dalt egy verseny hangjaival kéne színesíteni, amiket maga rögzített az 1978-as szezon futamain.
A dalhoz készült videoklipp is. Ebben az előadót láthatjuk ahogyan egy limuzin hátsó ülésén gitározik és hogy a sofőrje nem más mint Jackie Stewart. Ezek a felvételek az 1979-es Brazil Nagydíj idején készültek. A számos futam részlet pedig az 1979-es Monacói Nagydíjon készült, amire Ringoval közösen látogatott ki.
George egész életében követte a versenysorozatot. Számos futamon lehetett vele találkozni. Élete egyik utolsó rövid interjúját éppen egy Forma-1-es versenyen a 2000-es Kanadai Nagydíjon adta egy újságírónak aki kiszúrta a boxutcában. Ez a videó itt látható:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése